A Diákhangon többször is szó volt már Rácz Zsófiáról, aki tavaly év végén lett ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár, mindössze 22 évesen. Akkor úgy írtam, erős kettős mércének számít, ha az ellenzék a koráért kritizálja, miközben Nagy Blankát és társait kvázi teljesítmény nélkül emelik piedesztálra. Mára egyértelművé vált, hogy Rácz Zsófia nem a tapasztalatlansága és az életkora miatt alkalmatlan, hanem mert nevét adja egy olyan gyalázatos poszthoz, aminek létezését semmi nem indokolja azon kívül, hogy a Fidesz felmutathatja a saját díszfiatalját.
A Pedagógusok Szakszervezetének ifjúsági Tagozata hónapok óta szerette volna elérni, hogy Rácz találkozzon velük. Lévén, hogy a fiatalokkal való kapcsolattartásról és kerekasztal beszélgetésekről kéne szólnia a munkájának, evidens lenne, hogy a helyettes államtitkár leül velük tárgyalni. A PSZ azonban azt mondja, március közepe óta próbálják reménytelenül összehozni a találkozót, miután azokat Rácz rendszerint lemondja az utolsó pillanatban.
Facebook-oldaláról azért kiderül, hogy a nyilvánosság előtti szereplés azon részétől nem ódzkodik annyira, ahol nem kell nem várt, vagy épp kellemetlen kérdésekre válaszolnia, mint a pedagógushiány, az iskolai agresszió vagy a túlterheltség. Maruzsa Zoltán államtitkárral már könnyebben ment a meeting és a Kossuth Rádióban is járt június elején. Rácz Zsófia nyilvánvalóan azt a bevált receptet követi, vagy épp követtetik vele, ami szigorúan tiltja a kormánypárthoz közelálló figuráknak, hogy a sajtó kritikus részével szóba álljanak, vagy a sajátjaikon kívüliekkel folytassanak párbeszédet.
Pontosan ez mutatja meg, milyen naiv dolog volt innovációt várni tőle. Nem egy személy, hanem egy jelenség Rácz Zsófia. Tisztában van vele, hogy egyszerű, eldobható kirakatbábuként funkcionál úgy, hogy akkor sem lesz eredménye a munkájának, ha egyáltalán végezné azt a feladatot, amit a - Fidesz helyett - becsülete és lelkiismerete diktálna neki. Ha nem bólogat, ha nem hunyja le a szemét a rendszerszintű problémák felett, ha nem tartja, hogy "egy a tábor, egy a zászló", ő is tudja, hogy helyettes államtitkári karrierje a közeg narancsszínű oldalán egy egész évet nem élne meg.
Márpedig ha valaki igazán szeretne tenni a fiatalokért, annak van annyi gerince, tisztessége és józan esze, hogy nem egy olyan politikai alakulat támogatásával végzi azt, amelyik az oktatási rendszer módszeres lerohasztásán dolgozik egy évtizede. Nincs az az ügy és cél, amiért közösséget lehet vállalni a Fidesszel: a kompromisszum és az összefogás helyett ők a tönkretétel és az ellenségeskedés kizárólagosságában hisznek.
Rácz Zsófia hozzáállása azért igazán tragikus, mert nem egy megkeseredett, ötvenes BAZ megyei KDNP-s, hanem egy fiatal, kétségkívül okos és értelmes emberről van szó, aki ahelyett, hogy ezen tudásával az élére állna az oktatási problémáknak, egy olyan politikai oldalhoz csatlakozott, amelyiknek - az előzőekkel együtt - történelmi felelőssége van abban, hogy az iskolából kikerülő fiataloknak se elég tudása, se elég rátermettsége nincs ahhoz, hogy megállják a helyüket a világban.
Természetesen az is egy opció, hogy nem megy el a PSZ ifjúsági tagozatához, nem fog összedőlni a világ, hasonlóan lehet büszkélkedni a közösségi oldalakon a külföldi ösztöndíjakkal meg az alákérdezős interjúkkal, de Zsófia, ettől semmi nem fog megváltozni. Sajnálatos, hogy te, aki néhány éve még a rendszer elszenvedője voltál, minden ellenérzés és fenntartás nélkül beálltál menteni a menthetetlent. A saját társaidat, a nálad egy fokkal talán rosszabb helyzetben levő fiatal barátaidat és ismeretlenek százezreit köpöd szembe azzal, hogy ekkora lehetőséggel a kezedben te gátlástalanul félrenézel, sőt, el se mész olyan helyekre, ahol a valóság egy kis szeletével megismerkedhetnél. Sajnálatos a kinevezésed, sajnálatos az eddigi teljesítményed és sajnálatos lesz az a pillanat, amikor rájössz, milyen hibát követsz el most.
Fazekas Adrián
Képek: MagyarHang, Eduline
DIÁKHANG - mi ez?
A Diákhang célja, hogy párbeszédet és új politikai mentalitást kezdeményezzen annak érdekében, hogy folyamatos háborúskodás helyett konstruktív ötletek irányítsák a közvéleményt, düh helyett megfontolás jellemezze a társadalom döntéseit és nem utolsó sorban a fiatalok gondolkodó, magukért kiállni képes generációt képezzenek. Nem lesz könnyű.
E-mail: diakhangblog(kukac)gmail(pont)com